Nők nélkül fázik a világ
Interju 1. megjelent Kisalföld napilap 2011.Április.
Olvasóink már ismerhetik cikkeiből Knolmár Maricát,/Maria Soult rovatunk szakértőjét. Tanácsaival a Bizalmasanban rendszeresen találkozhatnak. Azt viszont lehet, kevesen tudják, hogy holisztikus terapeutaként közel 20éve vezet női csoportokat, létrehozta saját módszerét a Turiyam-ot és nemrégiben indította útjára a "Nőmagadért" Programot. Erről a kérdéskörről ültünk le vele beszélgetni.
Nők nélkül fázik a világ
Interju megjelent Kisalföld napilap 2011.Április.
Olvasóink már ismerhetik cikkeiből Knolmár Maricát,/Maria Soult rovatunk szakértőjét. Tanácsaival a Bizalmasanban rendszeresen találkozhatnak. Azt viszont lehet, kevesen tudják, hogy holisztikus terapeutaként közel 20éve vezet női csoportokat, létrehozta saját módszerét a Turiyam-ot és nemrégiben indította útjára a "Nőmagadért" Programot. Erről a kérdéskörről ültünk le vele beszélgetni.
- Sokan vallják, hogy pár évtizede felbolydult a világ és a női -férfi szerepek egymásba
csúsztak. Leginkább a nőket féltik attól, nehogy férfiakká váljanak.
A nagy féltés közben a nők már rég elférfiasodtak, mert a féltés nem segített rajtuk, éppen ellenkezőleg: legyengítette őket. Emiatt aztán éppen azokat az értékeiket nyomták el, amelyekkel valóban alkotni, segíteni, teremteni, táplálni tudnak. A féltést is a sok más kényszerítő körülmény közé sorolom, amelyekkel a nőknek naponta szembesülniük kell, ha nem akarnak értelmetlen küzdővé válni. Ezért is tartom nagyon fontosnak az önismeretet - és most a hangsúly a felébredésen van. Tudatosság nélkül, gépiesen, a problémák szintjén sok minden megtörténhet - ahogy az is, hogy a női és férfi szerepek egymásba csúsztak. Vannak olyan irányzatok, amelyek a nők, a társadalomban vezető poziciókban betöltött szerepét hangsúlyozzák és ez jó nagyon, de sajnos ez túl egyoldalú megközelítés és ahhoz, hogy ezek az elképzelések megvalósulhassanak, a férfiaknak a nők anyaszerepét kipótolva pelenkázniuk kell otthon. Mi történt? Alig valami, csupán a problémát átvették a férfiak.
Úgy látom, hogy téves volna csupán a körülmények megváltoztatására helyezni a hangsúlyt, miszerint a nők maradjanak otthon, vagy ellenkező esetben a férfiakhoz hasonlóan építsenek karriert, majd vonuljanak ki a hagyományos szerepeikből átadva azt a férfiaknak, mert ez a hozzáállás könnyen hiányokat teremt az egyéni élet, a család és emberi közösségünk oldalán is és ez csak bonyolítja a már meglévő felfordulást. És van még itt valami, hiszen ami történik, nem csupán a mindennapjainkra van hatással, hanem a Létezésre, a jövőre ( gyermekeinkre) , Bolygónk állapotára is, így aztán az önmagunkért vállalt felelősség hiányában,
bizonyos értelemben veszély is egyben.
Láthatjuk, hogyha az egymást megtartó egyensúly felborul, akkor sokféle problémánk adódik, amit "Rendbe" tenni már csak megfelelő, helyes eszközökkel lehet azokkal, amelyek nem csak a testi, az anyagi, vagy a személyiség, a pszichológia oldaláról, hanem a Lélek = a spiritualitás és a szellem, a Létezés = a szakralitás oldaláról közelítik meg az életünket. Ez egy, az életünk minden területét felölelő tudatosság, melynek gyakorlásához hatékony segítséget a felbecsülhetetlen értékű, egyetemes érvényű ősi tanításoktól kaphatunk, mint például a Tao és a Zen.
- A nőket a megélhetés, az elvárások arra kényszerítik, hogy dolgozzanak, hogy küzdjenek
a munkájukért, hogy a gyereküket bölcsödébe adják. Közben a férfiak egyre többet mosogatnak
ahelyett, hogy meccset néznének a tévében.
Évezredek súlya van a nők vállán, hiszen életek óta tart ez a megkülönböztető bánásmód és ugyan ordítóak a különbségek a nő és a férfi között, de nekünk már nem a különbségekre, hanem a hasonlóságokra kell figyeljünk arra, ami bennünk nőkben és férfiakban közös : az emberire, a szeretet erőire
és ez a szeretet most már más: ez a szeretet ugyanis szabad!
Mindezt pedig azért, mert ha valóban változtatni akarunk életvitelünkön, életformánkon, akkor nem vagyunk könnyű helyzetben. Nagy a nyomás rajtunk, amit a mindennapokban el kell tudnunk viselni. A nehézségek közé tartozik az állandó tevékenykedés, az elfoglaltság, az információk áradata is és a problémák, a túlságosan aktív, férfias élettempó mellett pedig megjelent a legravaszabb korlát: az időhiány. Aztán nem nehéz észrevenni azt a szerepet sem, amit a fogyasztói társadalom a nőkre szabott. Az újságok képein, a plakátokon jól látható, hogy a nő, vágykeltő eszközként a fogyasztói piac polcaira került. Alig van autó, vagy mosópor, kerti szerszám, amit nem a női mellek és popsik varázsával adnak el.
- Ugye nem ért félre, de férfi szemszögből nézve ez még jó is lehetne.
Hát ez van és akkor még nem is esett szó a pornóról, vagy az erotikus vágyak felkeltését kiszolgáló trendekről és ezek következményeiről. Ha mindezt egy gyermek ( a jövő) szemével nézzük végig, megrendülünk azon, mit gondolhat, vagy érezhet, sőt mindebből mit tanulhat egy kislány, vagy egy kisfiú!
De mi a probléma és csinálhatunk-e egyáltalán valamit ellene?
A legfőbb problémát abban látom, hogy a nő észrevétlenül válik a körülmények áldozatává. Sokat szenvednek a nők emiatt, mert nem tanulták meg, hogy hogyan éljenek belső lehetőségeikkel, mit kezdjenek belső értékeikkel, kreativitásukkal és hogyan bánjanak erőikkel. Márpedig ez ma egy általános helyzetkép az önismeret hiányáról. Az a nő, aki nem merül el - mert ő már felébredt - a mindennapok eseményeiben, mélyen tudja, hogy az, ami a nőkkel és a férfiakkal történik, az életellenes. Hála Istennek, egyre több nő keresi a helyét és ki akar, feljebb akar jutni a rá rótt méltatlan szerepnél. A baj az, hogy ebben a küzdelemben sok a felesleges szenvedés, ami energiát vesz el a tartalmas, szeretetteljes élettől, így aztán nem ritka, hogy a nők terméketlenségi problémával bajlódnak és kevesebb gyermeket szülnek, vagy nem is szülnek.
- A küzdelemben amit saját magukért folytatnak, nem felejtenek el nők lenni a nők? Nekünk férfiaknak talán ez a legnagyobb bajunk. Ha nem nő a nő mellettünk.
A nők, ebben a férfias hajtásban egyre kevésbé, vagy egyáltalán nem tudják használni a finom, gyengéd erőiket és elférfiasodva bizony előfordul, hogy indulatosan, rondán beszélnek, ( hallgassunk bele a fiatal lányok beszélgetéseibe ) veszekednek, kiabálnak és nem törődnek magukkal / a Lelkükkel. Nem véletlenül van ez így, hiszen az idők folyamán megtanulták visszautasítani, nem szeretni, elutasítani önmagukat, saját erejüket és félnek. Dühből, haragból egyre férfiasabbá válni pedig értelmetlen és hazugság. Ahhoz, hogy érvényesülni tudjunk, hogy esetlegesen megvédhessük magunkat, hogy sikeresek, boldogok legyünk, ahhoz nem kell férfiassá válnunk. Mégis sok nő a hegyeket is eltolva, a férfiakat is megszégyenítő módon megmutatja, hogy a jég hátán is, de sajnos ebben a hajszában a nő, éppen önmagát veszíti el.
- Márpedig ha a nő elveszik a saját maga számára, biztos lehet abban, hogy a férfiak számára is elveszett lesz.
Igen, ez nagyon szomorú és ha a nő megfeledkezik önmagáról, akkor csupán a félelemtől motivált, a saját démonjaival küzdő túlélő lesz, amit mosollyal, szexszel, élvezetekkel, a „köszönöm jól vagyok”-kal könnyen el lehet fedni, de csak ideig óráig és aztán kitör a rejtett vulkán... mert nincsen belső támogatottsága és mivel a régről hozott mintái is az értelmetlen küzdelemre, a saját maga rombolására íródtak nem tudja, hogy az élet nehézségein a megpróbáltatásokon felesleges szenvedés nélkül tud urrá lenni.
Nagy szükség lenne pedig a hagyományosan értelmezett női szerepre és az abban magukat jól érző nőkre.
Vagy ez túlzott férfi soviniszta hozzáálás?
Igen, a hagyományosan értelmezett női szerepekre is szükség van, ahogy a megújuló női szerepekre is és főként arra, hogy egyensúlyt találjunk az ősi és a modern között. Nők és férfiak a gyermekek valódi szükségletei az anyai melegség, az együttérzés és az, hogy ezt megoszthassuk egymással és a világgal, valamint a Létezéssel. Ebben a globális folyamatban a nőknek nagy szerepe van, ezért is fontos, hogy ráébredjenek arra, hogy nőként az élet növekedésének forrásai azok, akik nélkül az élet eltompul, kisebesedik, majd meghal. Fel kell ébredniük ahhoz, hogy lássák: jelenlétük nélkül, valódi hiányok keletkeznek a világban - ahogy ez már történik is - és a világ kihűl. A nő nélkül, a női erő - amellyel a férfiak is rendelkeznek - nélkül fázik a világ. Fel kell ébredni ahhoz, hogy megértsük: a Létezésnek szüksége van a valódi, tiszta mintáinkat felölelő
tudatosságunkra, mert bajban van a Föld, bajban van a teremtett világ.
- Szépen hangzik. Túl szépen is.
Szép és nehéz is, de még sem szabad ebből utópiát csinálnunk! Inkább fogjunk hozzá az újjászervezéshez önmagunkban Egy-másért. Hiszem, hogy, ha a nő felszabadul, felszabadul a férfi is és együtt békés világot teremthetünk. Most történhet mindez, mert a jövő most van. Most ültetjük el tudatos
jelenlétünkkel a jövő magjait - vagy nem. Rajtunk múlik.
Maria Soul- Női Életmódreform : Nőmagadért - Ép Nő Program
